Gerincpanaszok és a lélek összefüggései


A lumbágó a 20-50 éves korosztályban minden 3-4-dik embert érintő betegség, 50 fölött pedig csaknem minden második embernek fájt, vagy fáj a dereka. Vagyis, sok embert érintő mozgásszervi megbetegedésről van szó. Pszichiáterként (és neurológusként) felteszem a kérdést: Lumbágó esetén mindig „csak” a gerincünk terhelt és fáj? Avagy lelkünk is „terhelt”, lelkünk is túlterhelt és fáj? A lumbágó sok-sok oka közül (meghűlés. rossz mozdulat, kopás, meszesedés, porckorongsérv, daganatok, stb…) most csak a gerincpanaszok és a stressz összefüggéseiről szólnék. Sokszor nehéz együtt élni a lumbágóval, mert a fájdalom erőssége miatt megromlik az érintett személy komfort-érzése, életminősége. Az erős és heves fájdalom gyakran munkából való kiesést (táppénzre kényszerülést) is okozhat, emiatt napjainkban a szociális – és gazdasági - hatásai is kifejezettek.

Nő ül az ágyon, fájlalja a derekát, rossz kedvű


A gerincoszlop a

  • csontos csigolyákból,
  • a csigolyák közötti porckorongokból,
  • a csigolyákat rögzítő szalagokból,
  • és izmokból

épül fel.


Ez a rugalmas, mégis szilárd váz teszi lehetővé a test helyzetváltoztatását és egyben biztosítja a törzs és fej tartását. Ugyanakkor nagy terhelésnek van kitéve. Különösen, ha nagy súlyt (túlsúly vagy lelki súly…) kell cipelnie, ez fokozott terhelést jelent a már amúgy is túlterhelt ágyéki-keresztcsonti gerincnek. Érzékenyen reagál a gerinc a hirtelen lehűlés miatti megfázásokra, de a lelki traumákra, a krónikus stresszekre is. Ilyenkor izomfájdalom, izomgörcsök léphetnek fel.


Az egyik (és elég gyakori) kór-ok az ülő munka miatti mozgáshiányból származó, stresszes életmódunkból adódó túlterhelés. Pszichiáterként most a stressz jelentőségét emelném ki. Ha stresszesebbek, feszültebbek vagyunk, akkor nemcsak a lelkünk feszül, hanem feszesebb lesz az izmunk is. Különösen a gerinc melletti izomcsoportban figyelhető ez meg a legjobban. Azaz a legtöbb lumbágó kialakulásában nagy szerepet tölt be a stressz, a pszichés túlterhelés.

A terhelésből adódóan, elsősorban az ágyéki-keresztcsonti gerinc betegségei a leggyakoribbak, ez a szakasz a legsérülékenyebb, melyekhez korunk mozgásszegény életmódja, a helytelen testtartásban végzett, döntően ülő munka nagyban hozzájárul. Nem is szólva azon személyekről, akiknek munkájuk miatt naponta több órán (vagy több tíz-órán) át kell autót vezetniük. Ők – és gerincük - hatványozottabb fizikai és lelki megterhelésnek vannak kitéve. Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke úgy fogalmaz, hogy aki túl sok terhet hord a hátán anélkül, hogy ezt tudatosan realizálná, az a nyomást a test szintjén, a porckorong fájdalmában fogja megtapasztalni. A beteg nyugalomra kényszerül, (ez által „kivonhatja magát a forgalomból”, azaz a stresszes hétköznapokból) - ugyanis minden mozgás, minden aktivitás fájdalommal jár. A fájdalomcsillapító csak tüneti megoldás, mert csak elkendőzi, és (el)viselhetőbbé teszi a fájdalmat.

Ilyenkor érdemes lenne feltenni önmagunknak a kérdést: Mi vezetett ide? Miért is vett magára ilyen sokat? Miért nyomja lelkét ekkora teher? Túlvállalás, Túlterhelés?


A túlvállalásnak mindig az a célja, hogy kifelé nagyszerűnek, rátermettnek látsszon, s így kisebbségi érzését tettekkel kompenzálja az ember. Önmagának akar bizonyítani. Csak az a kérdés, hogy mit? és miért? (Talán azért, hogy elismerjék, talán azért, hogy szeressék?) A szeretet megtalálásához ez persze tévút.


„A porckorong feladata, hogy a mozgékonyságot, az elaszticitást biztosítsa. Ha a porckorong az egymásba ékelődő csigolyák közé beszorul, illetve becsípődik, tartásunk merev, elmozdíthatatlan lesz, gyakran különös pozitúrába merevedik. Ugyanez az összefüggés pszichikai területen is. Ha valaki, „merev”, hiányzik belőle
a nyíltság, a mozgékonyság – bensője mozdulatlan, rögzült valamilyen sajátos belső tartáshoz vagy helyzethez.”
- írja Dethlefsen.


Ez persze csak kis ízelítő a psziché megközelítése felől. Komoly lumbágós panaszok esetén – melyet természetesen sok minden más is okozhat a lélek túlterhelése mellett/által - pl. kopások, gyulladások, csontritkulás, daganatok, hasi szervek betegségeinek kisugárzó fájdalmai, stb…. -komoly kivizsgálásra van szükség.

Az életkor előrehaladásával járó kopásos tünetek nem védhetők ki, de késleltethetők és lassíthatók. Sok múlik önmagunkon, életmódunkon, azon, hogy hogy mennyire figyelünk oda gerincünk épségben tartására. Mint mindenben, itt is a megelőzés a „legolcsóbb” megoldás. Ha a lélek ennyire kihat a testre, akkor ez viszont is
érvényes.

Idős házaspár jógaszőnyeggel a kezében. A gyógytorna fontossága a téma még idős korban is

  • kerüljük a hirtelen, rossz mozdulatokat, különösen hajolásból emelve súlyos tárgyaknál kell jobban odafigyelni a mozdulatra (egy nehéz tárgy megemelésekor pl. hajlítsuk be a térdeket és tartsuk egyenesen a hátat!)
  • aki tartósan ülő munkát végez, gyakran változtasson a testhelyzetén
  • fontos a megfelelő ülő alkalmatosság megtalálása. Olyat válasszunk, amely stabilan támasztja meg a hátat!
  • ha megoldható, óvakodjunk a huzattól, légkondícionálótól, a meghűléstől, hideghatástól
  • ússzunk!
  • sportoljunk, vagy legalább mozogjunk eleget (de az izmok bemelegítésére figyeljünk oda)
  • relaxáljunk!
  • sétáljunk szabad levegőn – egyenes gerinccel!
  • a gerincproblémák gyakran megelőzhetők egy megfelelő fekhely, egy nem túl puha matrac kiválasztásával is
  • nem mindegy, hogy milyen az az ülő alkalmatosság, amelyen munkahelyünkön egész nap ülünk
  • nem mindegy hogy milyen az autónk ülésének kiképzése, ha sokat vezetünk
  • nagy segítség mind a munkahelyen, mind pedig az
    autóban a jó minőségű ékpárna, autós deréktámasz, hengerpárna, mely
    megtámasztja a gerincet
  • Mindezeken túl: gondolkodjunk pozitívan!

  • Tanuljuk meg kezelni a stresszt, tanuljunk meg szembenézni megoldatlan problémáinkkal, lelki-terheinkkel, „lelki
    púpjainkkal”. Ha ez sikerül, akkor testi „púpjaink” és panaszaink is csökkenni, enyhülni fognak.

Dr. Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvos

www.psnatura.sokoldal.hu