A jóga jótékony hatása
Világszerte egyre népszerűbb a jóga. A jógaközpontok a zaklatott léleknek lecsendesedést, megnyugvást, a beteg testnek pedig gyógyulást, felfrissülést és fiatalodást ígérnek. A jógik azt állítják, hogy az ember korát az alapján lehet meghatározni, hogy milyen állapotban van a gerince. Az erős, rugalmas gerinc a fiatalság és az egészség szimbóluma.
De mire utal a fájó, merev rugalmatlan gerinc? A gerincpanaszok, így a lumbágó kialakulásának okait keresve - a nyilvánvaló genetikai adottságokon túl- lehetetlen nem észrevenni modern korunk hatásait: A helytelen testtartás, az éveken, évtizedeken át tartó görnyedt ülés mind az okok közé sorolható. Ehhez társulnak a pszichés, lelki okok, a túl sok stressz, ami az izmok görcsös állapotát idézi elő, és egész vázrendszerünket merevvé teszi. A jóga mind a helyes testtartás kialakításában, mind a stressz oldásában megoldást jelenthet, így képes jelentősen csökkenteni a vázrendszert terhelő merevséget.
A jóga eredete
A jóga az ősi indiai civilizáció hagyatéka. Az ősi jóga egységes tanítás, ám idővel különböző jógaiskolák és jelentősebb tanítók sajátságos rendszerbe rendezték elveit, így különböző jógarendszerek jöttek létre. Nyugaton a hatha-jóga terjedt el leginkább, de minden jógarendszer elemei alapvetően a következők:
- jógapózok (ászanák),
- légzőgyakorlatok (pránajáma),
- meditáció és mantrák.
Eredetileg a jóga minden ága spirituális, és eredeti céljuk az, hogy elemeinek gyakorlásával fokozatosan a lelki megtisztulás felé vezessék gyakorlóikat, oly módon, hogy a jógapózok és a jógalégzés gyakorlásával a jógi minél tökéletesebben urává váljon testének és légzésének, és így a meditáció olyan szintjét érhesse el, amely ezek nélkül elképzelhetetlen. A jóga tehát nem vallás, nem köthető semmilyen vallási szervezethez, eredetileg inkább egy módszer, egy hagyomány a megvilágosodás eléréséhez vezető úton. A nyugati jógaközpontok azonban jellemzően elhagyják ezt a spirituális megközelítést, és csak a három elem gyakorlati, fiziológiai hasznára koncentrálnak.
Jógapózok (Ászanák)
A kitartott jógapózok gyakorlása életerőt és rugalmasságot ajándékoz a gyakorlójának.
Segítenek feloldani a testben és az elmében összegyűlt feszültséget. Az ászanák többek egyszerű gimnasztikai gyakorlatoknál. Az izom és csontrendszer folyamatos, kitartott nyújtásán, feszítésén és hajlításán alapulnak, nem az izomzat erőfeszítésén és ritmusos munkáján (mint a dinamikus sportok).
Légzőgyakorlatok (Pránajáma)
Ugyan a lélegzés a szívveréshez hasonló automatikus folyamat, a légzést tudatosan is befolyásolhatjuk. A pránajáma friss oxigénnel látja el a tüdőt, s ezen keresztül a sejteket. Segít megelőzni egyes légzőszervi problémákat, serkenti az agyműködést, a koncentrációt, lenyugtatja az idegrendszert és kedvezően hat a vérnyomásra is.
Meditáció és mantrák
A folyamat azzal kezdődik, hogy felveszünk egy olyan ülőhelyzetet (ászanát), amelyben kényelmesen el tudunk tölteni hosszabb időt. Ezután légzésünket szabályozzuk a tanultak szerint. Végül jöhet maga a meditáció, amely egy aktív szellemi tevékenység, és nem azonos egy passzív, alvásszerű állapottal. A jógik spirituális témákon meditáltak, céljuk a kötöttségektől való megszabadulás és az Istennel való kapcsolat létrehozása volt. Ha mi nem is gondolkodunk ilyen emelkedett témákon, a meditáció akkor is vonzó lehet számunkra, mivel kedvezően hat az egészségünkre is. Gyakorlói arról számolnak be, hogy már rövid távon érezhetően kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá váltak.
Jógázás lumbágóval
Fontos, hogy ha lumbágóval küzdünk, ezt minden esetben beszéljük meg jógaoktatónkkal, hiszen minden eset egyedi, így előfordulhat, hogy bizonyos gyakorlatokat nem ajánl, másokat viszont javasol annak érdekében, hogy tüneteink enyhüljenek.
