Derékfájás és munkahelyi környezet
A munka az élet része, velejárója. Hogy munkánk mennyire megerőltető, az persze sok mindentől függ.
A munka hatása gerincünkre
- Az évtizedeken át végzett fizikai munka nagy megerőltetést jelent vázrendszerünk érzékeny alkotóelemei számára, s habár mindez genetikai adottságunk függvénye is, elmondhatjuk, hogy életünk során, az idő előrehaladtával, nagy eséllyel megjelenik az ízületek, a nyak- vagy a derék fájdalma. A tünetek különösen felerősödnek időjárási frontok idején, vagy az évszakok változásakor.
- De hasonlóan megterhelő lehet gerincünknek az ülőmunka is, történjen az irodai környezetben, a monitor előtt görnyedve, vagy akár egy gyártósor egy állomásánál ülve.
- Ha valaki sofőr, gerince szintén nagy próbatételnek van kitéve. A derékfájást sofőrbetegségnek is nevezi a köznyelv.
- A vidéki földműves munkája sem mondható gerincbarátnak. Őket gyakran látni a földeken, teljesen előre hajolva dolgozni naphosszat.
- A fogorvos a beteg szája fölé görnyed, az operáló sebész pedig a beteg teste fölé hajol.
- A sportolók számára is fontos kérdés a gerinc védelme. Óriási megterhelést jelent az élsport, és az edzések során végrehajtott helytelen gyakorlatok.
A fenti felsorolásból is látszik, mennyire nagy kihívást jelent, hogy az ember munkája során megóvja gerincét.
Van megoldás?
A munkahelyi környezetre tudatosabban odafigyelő társadalmakban egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés. Az ergonómia tudománya olyan eszközök használatára sarkall, amelyekkel a munkavégzés a lehető legoptimálisabb, a lehető legkisebbre csökkentve az egészségi károsodást.
- Az ergonomikus irodai munkahelyi állomások biztosítják a megfelelő szék, asztal, monitor, billentyűzet és egér használatát, s mindehhez megadják a tudást is, hogyan használjuk őket a legmegfelelőbben.
- A modern fogorvosi eszközökben az orvos szinte
tetszőlegesen mozgathatja a beteget, hogy a legjobban hozzáférjen.
- A sofőrök számára ma már léteznek derék mögé helyezhető párnák, amelyek használatával megszabadulhatnak a derékfájástól.
- A fizikai munkából adódó veszélyek jó része okos
tanácsokkal, felvilágosító előadásokkal, valamint megfelelő munkaszervezéssel megszüntethető lenne.
Ugyanez vonatkozik a sportra is: a megoldást az edzők képzése jelenti, őket kell felvilágosítani a gerinckímélő gyakorlatokról.
Kik a nyertesei a megelőzésnek?
Látszólag csak mi, munkavállalók. De hosszabb távon a munkáltató számára is sokkal gyümölcsözőbb és hasznosabb az egészséges, és ezáltal produktívabb munkaerő. A munkahelyi ergonómia kialakítása pedig ehhez járul hozzá. Sőt, a kérdés még perspektivikusabb, ha azt társadalmi méretekben próbáljuk értelmezni. Az egészséges ember egészségesebb családokat, s végső soron egészségesebb társadalmat hoz létre.
